Azt mondják az első lépés a világ jobbá tételéhez vezető úton a felismerés, hogy eddig rossz úton haladtunk. Rossz irányba mentünk, rossz (közlekedési) eszközt használtunk. Ilyenkor meg kell állni, körbenézni, gondolkodni és elindulni egy másik (talán jó) irányba.

Úgy látom, ezt történt ma a romák ügyében is. Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a cikket. A hely szűke miatt, nem idézem az egészet, de kiemelnék 1-2 megállapítást.

• "Soha nem látott egységben jelentették be a fontosabb roma civilszervezetek, hogy felmondják az együttműködést kormánnyal, ha nem teljesülnek a követeléseik"
• "Sem a problémák nagyságrendjéhez mért intézkedéseket, sem forrásokat nem biztosítottak ahhoz, hogy csökkenjen a szociális távolság a roma tömegek nyomora és a társadalom átlaga között."
• "Ha a kormányhoz, a pártokhoz, közjogi méltóságokhoz eljuttatott követelésekre nem kapnak pozitív választ, a roma szervezetek más utat keresnek a politikai érdekeik képviseletére"
• "a cigányok önkéntes etnikai regisztrációján alapuló szemlélet"

Mindenkép pozitívan értékelendő a felismerés az eddigi hibákról és a bátorság ezek kimondásához; valamint az a nyíltság, amivel igenis megpróbálnak változtatni a helyzeten. Sok sikert!

Hűen a blog szokásához, most is feltennék 1-2 kérdést az adott témához:

• Mi történhet, ha a kormány vagy a politikai pártok nem lesznek partnerek az elképzelések megvalósításához?
• A roma szervezeteknél van-e jobb- és bal oldal? És ha igen, hogyan fognak tudni együttműködni?
• Hogyan fogják mérni a sikerességet? Milyen szempontokat vesznek figyelembe és mik a mérőszámok, a kitűzött célok?